Van e süllőn galandféreg, Van-e süllő férgekkel - szila.hu

Parazitás fertőzöttségek és betegségek természetes vízi és tenyésztett süllőállományokban Molnár Kálmán, Varga Ádám, Székely Csaba MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Van e süllőn galandféreg Intézet, Budapest Kivonat A süllő tervezett tenyésztésbe vonása indokolja, hogy többéves jegyzeteinket átnézve képet adjunk az általunk kimutatott süllő-élősködőkről, s kiemeljük azokat a fajokat, amelyek a halfaj tenyésztése során szerepet játszhatnak.

Természetes vizekben elsősorban a Balatonon végzett többéves vizsgálatunk bizonyítja, hogy a süllőnek nincs semmivel sem kevesebb kórokozó parazitája, mint más halfajainknak.

Féreg

Eddigi munkánk során erről a halfajról 31 különböző rendszertani helyű élősködőt tudtunk kimutatni a Balatonból, s ezek között több, jelentős fertőzöttséget okozó, pathogén faj is létezik. Az élősködők egy része tipikusan csak természetes vizekben előfordulni képes parazita, melyek halastavakban, illetve intenzív tenyészetekben való előfordulásával nem kell számolnunk.

Ilyenek a süllőivadék belében gyakran előforduló Camallanus fonálféregek, a Proteocephalus galandférgek, a Bucephalus mételyek, valamint az uszonyokon fekete pettyes betegséget okozni képes Apophallus metacerkáriák. Ezeknek az élősködőknek a fejlődéséhez tógazdaságokban, vagy intenzív telepeken nincsenek meg a megfelelő köztigazda szervezetek.

Ugyanakkor néhány parazita faj esetében feltételezhető, hogy tógazdaságokban és intenzív telepeken azok a pontyfélékhez hasonló fertőzöttséget okozhatnak.

Nem kétséges, hogy a darakór kórokozója, az Ichthyophthirius multifiliis a süllőt is károsítani tudja, s bár a süllőn más Trichodina fajok élősködnek, mint a pontyon, ezek is megtelepedhetnek a halakon. Nemzetközi adatok vannak a fátyolbetegségnek, ichthyobodonózis-costiózis az előfordulására vonatkozóan tenyésztett állományokban.

Ezek a fajok is elszaporodásra képesek. Valószínűnek tartjuk, hogy az Ergasilus sieboldi és Argulus foliaceus nevű parazitarákok tógazdaságokban is hasonló intenzív fertőzést okozhatnak, mint a Balatonban.

A süllőnek is megvan a maga specifikus, gócos kokcidiózist okozni képes élősködője. Természetesen kútvízre épülő recirkulációs rendszerekben semmiféle élősködő-fertőzöttségre nem kell számítanunk. De, vajon lesz ilyen?

Ha esetenként mégis a fél-intenzív megoldásokban gondolkodnak tenyésztőink, akkor szíves figyelmükbe Van e süllőn galandféreg azt az Ancyrocephalus paradoxus okozta kopoltyúférgességet, amely már Magyarországon is bemutatkozott, s amely a kopoltyúlemezek destrukciójával és elhullással járó tünetekben jelentkezett intenzíven nevelt süllő állományokban.

A süllő vírusos és baktériumos betegségeiről keveset tudunk. A harcsa és csuka újabban kimutatott vírusos betegségei azonban arra utalnak, hogy ezekkel is számolni kell a halfaj intenzív tenyésztésbe vonása esetén.